2017. január 16.

Végre sikerült vidéken maradni éjszakára, és itt nagyon jó. Van egy klub a céges szálló mellett, ahol lényegében mindent lehet csinálni. Azt hiszem a dolgozók jöhetnek ide főleg, pingpongozhatnak, biliárdozhatnak, van úszómedence, tenisz pálya, futball pálya, az utóbbi körül kiválóan lehet futni, ezt én magam is kipróbáltam, vagyis nem a levegőbe beszélek, ráadásul zuhogó esőben, ami itt egészen más feeling, mint odahaza, hiszen ha itt elkezd esni az eső, akkor az embernek nem az a gondolata támad, hogy jaj, hová kéne behúzódnia előle, hanem az, hogy menjünk ki máris, és ázzunk el bőrig végre. Az egyik villanyoszlop ugyan folyamatosan tüzelt az állandó rövidzárlattól, amely bizonyára az eső hatására keletkezett, de bemértem, és arra a következtetésre jutottam, hogy rám nézve nem veszélyes a tűzijátéka, mert a futópályát jó 10 méter választja el attól a járdától, ahová a szikrák hullnak. Utána megittam két üveg sört, és ettem egy teljesen elfogadható főételt is, tenyeres-talpas nagyon szerethető Ursula néni szolgált ki a lepukkant éttermi díszletek között, kapott is érte 5 reia borra valót, hadd mosolyogjon! Hát, mosolygott is, hisz a 30 reia-s számlához képest az már majdnem 20%-ot jelentett.