Túl az óperencián: 2016

Először október végén szóltak, hogy kéne menni dolgozni Brazíliába egy hónapra. Kicsit meglepődtem, de az ember egy ilyen felvetésre nem mondhat nemet még akkor sem, ha az utazás időzítése a balatoni futásra való készülés miatt nem éppen a legkiválóbb. Vettem tehát egy nagy levegőt, és azt mondtam, hogy persze, örömmel, közben pedig arra gondoltam, hogy ha a futásom helyénvaló, akkor helyénvaló lesz a tengeren túl is, napi néhány szabad órám biztos lesz, futócipőt pedig tudok vinni magammal. Na, jó, ennyire azért nem egyszerű, de akkor sem tudtam, illetve akartam máshogy hozzáállni a dologhoz, ha kaland, akkor legyen kaland a négyzeten, vagy a köbön. Erről az utazásról fog szólni ez a blog, főleg fényképekkel és néhány tőmondattal fogok jelentkezni, mert attól tartok, hogy többre nem lesz időm. Megjegyzem, hogy még így is elég félve vágok bele, hiszen például a kis rókás blogom is el van hanyagolva, de mégsem vitt rá a lélek, hogy meghátráljak az újabb kihívás elől. Csak azt tudom mondani, illetve írni, amit már sokszor írtam, hogy szurkoljatok, mert a biztatás soha sem árt :-)!

Túl az óperencián

Oldalak

2016. december 12.