Az első munkanap olyan katasztrofálisra sikeredett, hogy azt másnap már képtelen voltam überelni. Egy nagyon helyes hat gyermekes családból származó fiatal asszonyka van kirendelve mellém, aki jól beszél portugálul, franciául viszont már csak fele annyira mint én (pedig az én franciámmal sem lehet megváltani a világot), angolul pedig saját bevallása szerint még annyit se, és - annak ellenére, hogy ezt egyetlen angol nyelvű megszólalással sem bizonyította - úgy érzem, nincs okom kételkedni a kijelentésében. Marad tehát a francia, mint a közös nyelv, amelyen délelőtt, amikor még pihent a lelkem, csak-csak elcsacsogunk valahogy, délután viszont már inkább apellál arra, hogy a franciában és a portugálban biztos sok a közös szó, illetve ebbe az illúzióba menekül az erőfeszítések elől, aztán pedig néz rám nagy, bánatos szemekkel, hogy mért nem értem, amit mond. A beosztása logisztikai szervező, hát az Európában sem a szakmák csúcsa (tudom, mert én is ezt a mesterséget űzöm), de azt hiszem, itt még annyira sem kell komolyan venni. Először megpróbáltuk összegyűjteni a raktár alapadatait, na, abba nem csak a bicskánk tört bele, hanem az egyébként nem létező, de képletesen azért nyugodtan szóba hozható családi ezüst étkészlet összes húsvágó eszköze. Beszéltem a főnökkel is, azt várja tőlem, hogy feltárjam a problémákat. Ettől tegnap még megijedtem, de ma már elkezdtem látni párat, és ha ilyen ütemben folytatódik a megvilágosodás, akkor jó kis anyag fog összegyűlni a harmadik hét végére.
Ennyit a munkáról. Az egyéb körülmények eddig nem rosszak, meleg van nagyon, de az általam látogatott helységek és utasterek nagy része légkondicionált, ahol egy szál pólóban még fáznék is. Van egy mellényem, azzal hidalom át a hőkülönbséget. A nem légkondicionált helyek közé tartozik a parti futópálya, ahol megdöbbentően sokan róják a kilométereket a közel 40 fokos hőség ellenére is. Kétszer már futottam én is, de azokkal inkább nem dicsekszem, ha ez így folytatódik itt, az Atlanti óceán partján, nem fogom körbefutni a magyar tengert. Egyébként a második próbálkozásom már nem volt olyan rossz, tegnap ugyanis hidegfront söpört végig Rio-n, nagy lehűlést okozván, egy rövid órára 26 fokig csökkent a hőmérséklet, de most - hajnali hatkor - már megint 30 fok felett van, vagyis mégse baj, hogy kesztyűt és sálat nem hoztam magammal.